Az előző tananyagrészekben már volt arról szó, hogy a C++ nyelvben egy változó létrehozásakor meg kell adni, hogy mi legyen a változó típusa, és amíg egy változó létezik, nem változtatható meg a típusa, vagyis ugyanaz marad, amit a létrehozásakor megadtunk.
C++ nyelvben esetleg csak arra van lehetőség, hogy egy adott típusú változó értékét egy nagyjából hasonló típusú változónak adjuk értékül. Az sem biztos, hogy ez egy megszokott értékadással elvégezhető, például szám stringgé, vagy string számmá alakítása C++ nyelvben csak segédfüggvényekkel végezhető el (pl. a Javascript vagy PHP nyelvekben ilyesmire nincs szükség), ezzel szemben például egy valós szám típusú változó értéke értékül adható egy egész szám típusú változónak egy egyszerű értékadással, segédfüggvények használata nélkül.
Ebben a tananyagrészben főként az alaptípusok közötti konverziókról lesz szó, kivéve a logikai (bool típusú) konverziókat, mert azt a logikai változók tananyagrészben tárgyaljuk.
Ebben a tananyagrészben nem lesz szó string-szám, szám-string konverziókról, dynamic_cast-ról, polimorfizmusról, const_castról, reinterpret_cast-ról.

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogyan tudjuk megoldani, hogy egy parancssoros program ablaka ne záruljon be azonnal, ahogy a program kiírta az utolsó eredményt/kimenetet, abban az esetben, ha a programot nem fejlesztői környezetből futtatjuk (a fejlesztői környezetekben jellemzően nem jelentkezik ez a probléma).
A szabványos megoldás mellett áttekintünk néhány nem platformfüggetlen megoldást is, amiket akkor lehet esetleg érdemes elolvasni, ha valaki az adott környezettel szeretne részletesebben foglalkozni.

Az előző tananyagrészben csak a legalapvetőbb műveletekről volt szó (kezdőértékadás, értékadás, parancssorból történő bekérés, parancssorba való kiíratás). Ebben a tananyagrészben néhány, az eddigi ismeretekhez kapcsolódó gyakori műveletet nézünk át.

Ebben a tananyagban túlnyomórészt nem használunk C nyelvből örökölt függvényeket változók értékeinek a kiíratásához, de mivel mások kódjában találkozhatunk velük, így talán érdemes lehet tudni a létezésükről.

Ebben a tananyagrészben az első példaprogramjainkban leggyakrabban használt alaptípusú változók jellemzőiről, és ehhez a témához kapcsolódó tudnivalókról lesz szó.
Az itt leírtakat természetesen nem kell bemagolni, viszont egyrészt érdemes egyszer átolvasni, hogy tisztában legyünk vele, hogy ilyen jellegű hibák is előfordulhatnak a programjainkban, másrészt pedig ha a későbbiek során esetleg szükségünk lenne valamilyen témához kapcsolódó információra, kódrészletre, akkor ez a tananyagrész talán segíthet.

Előző tananyagrész: gyakori műveletek
Következő tananyagrész: alapvető típuskonverziók

Ebben a tananyagrészben a forráskód áttekinthetőségéről és tagolásáról lesz szó.

A forráskód szövegében bárhol elhelyezhetünk olyan sorokat, vagy szövegrészeket, amiknek nem lesz hatása a program működésére, vagy másképp fogalmazva a fordító nem kísérli meg futtathatóvá alakítani őket, csak a forrásfájlokban léteznek. Ezeket a programozók feljegyzései a forráskódban, ezeket hívjuk kommenteknek.

Ebben a részben arról lesz szó, hogy ha már van egy vagy több forrásfájlunk, akkor abból hogyan tudunk parancssort használva futtatható programot létrehozni.

A Visual Studio egy C++ programozáshoz használható integrált fejlesztői környezet. Ránézésre olyasmi, mint egy szövegszerkesztő, de programozást segítő kényelmi funkciókkal van ellátva.

A Qt Creator egy C++ programozáshoz használható integrált fejlesztői környezet. Ránézésre olyasmi, mint egy szövegszerkesztő, de programozást segítő kényelmi funkciókkal van ellátva.

A CodeBlocks egy C++ programozáshoz használható integrált fejlesztői környezet. Ránézésre olyasmi, mint egy szövegszerkesztő, de programozást segítő kényelmi funkciókkal van ellátva. Nem annyira profi, mint a Visual Studio vagy a Qt Creator, de a kisebb példaprogramok kipróbálásához teljesen tökéletes.

Ebben a részben arról lesz szó, hogyan tudunk sok azonos típusú értéket egyszerűen kezelni (tárolni, kiíratni, módosítani), valamint utasításokat (valamilyen feltétel érvényessége esetén) ismétlődően végrehajtani.
(Ez a tananyagrész jelenleg átdolgozás alatt áll.)

Előző rész: elágazások, logikai változók
Következő rész: függvények

Ebben a részben arról lesz szó, hogyan tudjuk bizonyos utasítások végrehajtását feltételhez kötni, valamint szó lesz a logikai változókról is, melyeket logikai kifejezések eredményeinek tárolására használhatunk.
Előző rész: változók, konstansok, literálok
Következő rész: tömbök, ciklusok

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogy hogyan tudunk a legegyszerűbben adatokat tárolni egy programon belül, hogyan lehet a parancssoros programokban a felhasználótól adatokat bekérni, és hogy hogyan lehet ezeket az adatokat a parancssorba kiíratni. Ehhez a tananyagrészhez szorosan kapcsolódik a következő néhány tananyagrész.

Előző tananyagrész: várakozás enter billentyű megnyomásáig
Következő tananyagrész: gyakori műveletek

Az előző tananyagrészből megtanulhattuk hogyan készíthetünk egy forrásfájlból futtatható programot.
Ebben a tananyagrészben már a forrásfájlok tartalmáról lesz szó, de csak nagyon egyszerű utasításokról amik a parancssorba írnak ki valamilyen szöveget vagy karaktert.

Előző tananyagrész: első lépések
Következő tananyagrész: megjegyzések (kommentek) a forráskódban

Ez a tananyag azoknak készült, akik még soha életükben nem programoztak, és nem tudják hogyan kezdjék el. Esetleg azoknak is ajánlom, akik már elkezdtek programozni, de valamit nem értenek, valahol elakadtak.

Ennek a tananyagnak a fő célja viszonylag alaposan elmagyarázni olyan programozással kapcsolatos alapvető fogalmakat, mint például a változó, tömb, elágazás, ciklus, függvény, osztály, objektum... satöbbi. Mindezeket természetesen példákkal bemutatva. Ennek a tananyagnak nem az a célja, hogy látványos programokat készítsünk, hanem inkább az úgynevezett üzleti logika megértése.
A tananyagban asztali számítógépre (beleértve a laptopokat), parancssorban futó programokat fogunk írni. Például ezen a képe látható, hogy néz ki egy ilyen program:

A futó példaprogram a fekete hátterű, fehér szöveget tartalmazó ablakban látható (ez a példaprogram kiír egy szöveget (Hello World!) a parancssorba).
A parancssoros programok az átlagos felhasználók számára nem olyan érdekesek mint a grafikus felülettel rendelkező programok, de azért érdemes mégis ilyen programok készítésével kezdeni a programozás tanulását, mert a grafikus felülettel rendelkező programok készítéséhez már nem árt ismerni olyan fogalmakat, mint például a függvény vagy osztály/objektum, a parancssoros programok írása esetén viszont nagyjából az alapoktól kezdve lehet megtanulni a programozással kapcsolatos fogalmakat, illetve a C++ nyelv esetén több különféle módja is van pl. az ablakos programok készítésének, mindet egyszerre nagyon nehéz (és talán fölösleges is) lenne megtanulni, arról pedig jókat lehetne vitatkozni, hogy ha egyet kiválasztunk, akkor melyik legyen az.

Ez nem egy gyorstalpaló tananyag, inkább a dolgok alaposabb elmagyarázása a tananyag célja, de ha valaki nem szeret sokat olvasni, akkor esetleg megpróbálhatja csak a példaprogramok forráskódját nézegetni, megérteni, kipróbálni.
Aki nem C++ nyelven szeretne később programozni, annak is hasznos lehet ez a tananyag, mivel sok programozási nyelv hasonlít a C++ nyelvre (pl. C, C#, Java, Javascript, PHP).

Ebben a tananyagrészben még nem kezdünk el programozni, hanem csak összefoglaljuk, hogy milyen módon kezdhetjük el, például mit kell ahhoz telepíteni, hogy egy programkódból működő programot állíthassunk elő.

Ez itt a C++ programozás kezdőknek tananyag legelső része.
Ha valaki esetleg a következő tananyagrészt keresi, itt találja: Az első program

Ezen a blogon számítástechnikai tananyagokat szeretnék közölni, annak reményében, hogy kezdőknek segítsek vele.