A Qt egy C++ keretrendszer, amiben elsősorban ablakos alkalmazásokat tudunk fejleszteni.

Ebben a tananyagban linuxos parancsokról lesz szó. Az itt felsoroltak közül sok parancs működik a különböző Linux disztribúciókon, vagy akár Unix alapú rendszereken (pl. OS X, BSD, Solaris), viszont egyes parancsok csak  Ubuntu alapú Linux disztribúciókon működnek.
Ebben a tananyagban nem lesz szó telepítésről. Arról egy másik tananyag szól: programok telepítése parancssorban.

Ebben a tananyagrészben típusokkal kapcsolatos utasításokról lesz szó.

A programozási tételek olyan algoritmusok, amiket tipikus alapvető feladatok megoldásához használunk.

Ebben a tananyagrészben a standard library azon részéről lesz szó, ami az adatszerkezeteket és algoritmusokat érinti. Ezt bizonyos tananyagok STL-nek (azaz standard template librarynek) nevezik, de az is előfordul, hogy egyes tananyagok az egész standard libraryt hívják STL-nek.

Ebben a tananyagrészben a template osztályokról lesz szó. A template a C++ nyelv terminológiájában típusparaméterezést jelent, vagyis azt oldja meg, hogy ne kelljen egy adatszerkezetből külön létrehozni olyat, amiben inteket tárolunk, illetve olyat, amiben doubleket tárolunk... satöbbi, hanem a példányosításkor eldönthető, hogy az adott adatszerkezetet milyen típussal (ez nem csak alaptípus lehet) használjuk.

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogyan tudunk egy osztály alapján egy hasonló osztályt létrehozni anélkül, hogy újra definiálnunk kelljen az összes adattagot és az összes tagfüggvényt.

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogyan daraboljunk fel egy osztályt több fájlra.

Ebben a tananyagrészben az objektumorientált programozás (OOP) alapjairól lesz szó.

A GOTO utasítások úgynevezett ugróutasítások. Megegyezés szerint a struktúrális programozásban a használata kerülendő, kivéve néhány ritka esetet.

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogyan tudunk egy bizonyos kódrészletet a program forráskódjának különböző pontjain végrehajtani, anélkül, hogy ismételten leírnánk. Ezt függvények segítségével oldhatjuk meg.
Bár a függvényeknek nem csak akkor van értelme, ha többször használjuk őket. A kód részfeladatokra bontását is ellátják, ami akkor is átláthatóbbá teszi a kódot, ha van olyan részfeladat, amit csak egyszer hajtunk végre a kódban.
Fontos, hogy egy függvény csak egy feladatot hajtson végre (pl. egy tömb kiíratása vagy számok átlagának kiszámítása), egy függvényen belül ne helyezzünk el több feladatot is végrehajtó utasításokat.

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogyan tudunk stringet számmá vagy számot stringgé konvertálni.

Ebben a tananyagrészben a stringekről, azaz a több karakterből álló értékekről vagy változókról lesz szó. A stringeket szokták karakterláncnak, esetleg füzérnek is nevezni.

Ebben a tananyagrészben adatok táblázatszerű tárolásáról lesz szó.

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogy egy ciklusban hogyan tudjuk a ciklus egy adott lépését kihagyni,vagy egy adott feltétel teljesülése esetén hogy tudunk a ciklusból kilépni.

Ebben a tananyagrészben a do-while ciklus alkalmazásairól lesz szó, illetve arról, hogy hogyan kezelhetjük az olyan eseteket, amikor például egy számot kérünk be a felhasználótól, de a felhasználó nem számot ad meg.

Figyelem: ezek a példakódok online fordítókkal (pl. wandbox, rextester) nem próbálhatók ki megfelelően.

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogy hogyan tudunk utasításokat ismételten végrehajtani abban az esetben, ha az ismétlések száma nem ismert a program számára. Továbbá szó lesz még az alapvető fájlkezelésről.

Ebben a tananyagrészben a szokásos if-else elágazástól eltérő elágazásokról lesz szó, a switch-case elágazásról, és a ternáris operátorról.

Az előző tananyagrészekben már volt arról szó, hogy a C++ nyelvben egy változó létrehozásakor meg kell adni, hogy mi legyen a változó típusa, és amíg egy változó létezik, nem változtatható meg a típusa, vagyis ugyanaz marad, amit a létrehozásakor megadtunk.
C++ nyelvben esetleg csak arra van lehetőség, hogy egy adott típusú változó értékét egy nagyjából hasonló típusú változónak adjuk értékül. Az sem biztos, hogy ez egy megszokott értékadással elvégezhető, például szám stringgé, vagy string számmá alakítása C++ nyelvben csak segédfüggvényekkel végezhető el (pl. a Javascript vagy PHP nyelvekben ilyesmire nincs szükség), ezzel szemben például egy valós szám típusú változó értéke értékül adható egy egész szám típusú változónak egy egyszerű értékadással, segédfüggvények használata nélkül.
Ebben a tananyagrészben főként az alaptípusok közötti konverziókról lesz szó, kivéve a logikai (bool típusú) konverziókat, mert azt a logikai változók tananyagrészben tárgyaljuk.
Ebben a tananyagrészben nem lesz szó string-szám, szám-string konverziókról, dynamic_cast-ról, polimorfizmusról, const_castról, reinterpret_cast-ról.

Az előző tananyagrészben arról már volt szó, hogy milyen szabályokat kell betartani egy változó elnevezése esetén (amik egyébként más dolgok, pl tömbök, függvények, osztályok, objektumok elnevezése esetén is érvényesek). Ebben a tananyagrészben nem az elnevezési szabályokról lesz szó, hanem arról, hogy (egyesek szerint) hogyan érdemes és hogyan nem érdemes elnevezni a változókat (például milyen szavakat használjunk, azokat hogyan válasszuk el egymástól, satöbbi).

Ebben a tananyagrészben arról lesz szó, hogyan tudjuk megoldani, hogy egy parancssoros program ablaka ne záruljon be azonnal, ahogy a program kiírta az utolsó eredményt/kimenetet, abban az esetben, ha a programot nem fejlesztői környezetből futtatjuk (a fejlesztői környezetekben jellemzően nem jelentkezik ez a probléma).
A szabványos megoldás mellett áttekintünk néhány nem platformfüggetlen megoldást is, amiket akkor lehet esetleg érdemes elolvasni, ha valaki az adott környezettel szeretne részletesebben foglalkozni.

Az előző tananyagrészben csak a legalapvetőbb műveletekről volt szó (kezdőértékadás, értékadás, parancssorból történő bekérés, parancssorba való kiíratás). Ebben a tananyagrészben néhány, az eddigi ismeretekhez kapcsolódó gyakori műveletet nézünk át.

Ebben a tananyagban túlnyomórészt nem használunk C nyelvből örökölt függvényeket változók értékeinek a kiíratásához, de mivel mások kódjában találkozhatunk velük, így talán érdemes lehet tudni a létezésükről.

Ebben a tananyagrészben az első példaprogramjainkban leggyakrabban használt alaptípusú változók jellemzőiről, és ehhez a témához kapcsolódó tudnivalókról lesz szó.
Az itt leírtakat természetesen nem kell bemagolni, viszont egyrészt érdemes egyszer átolvasni, hogy tisztában legyünk vele, hogy ilyen jellegű hibák is előfordulhatnak a programjainkban, másrészt pedig ha a későbbiek során esetleg szükségünk lenne valamilyen témához kapcsolódó információra, kódrészletre, akkor ez a tananyagrész talán segíthet.

Előző tananyagrész: gyakori műveletek
Következő tananyagrész: alapvető típuskonverziók

Ebben a tananyagrészben a forráskód áttekinthetőségéről és tagolásáról lesz szó.